Dorina sz.sz.:
Csókolózva döntött Szerelmem a falnak.Egyre kérődzően csókolt.Majd egyszer csak a telefonom elrontotta ezt a csodás pillanatot.Megszólalt.Csörögni kezdett,Michael nem akart elengedni.
-Mike..-nyögtem ajkaiba.
-Hagyd...Ha ...fontos....vissza hív..-csókolt szavai között.Szívem szerint nem vettem volna fel,de a csengőhangból ítélve,tudtam Jerry hív.Ha nem veszem fel,azt hiszi valami bajom történt.
-Jerry hív...-mondtam ki,miközben még mindig csókolgatott.Ajkaink közt nem volt 2mm se.Sóhajtott egyet.Majd ellépett tőlem,és bement a konyhába."Most komolyan megsértődött??" Mindegy.Majd később foglalkozom vele.Felvettem a telefont.
-Szia Jerry!-szóltam bele.
-Szia Kicsi lány!-köszönt bele boldogan.
-Mizu veletek?Jól vagytok?Milyen Japánban?-bombázott meg kérdéseivel.
-Megvagyunk.Jól vagyunk.És nagyon jó Japánban.-próbáltam sorrendbe válaszolni neki,és mosolyogtam.Eközben bal kezem,hátsózsebemben volt,és lassan sétáltam befele a konyhába.
-És ti?-igen...többes számban.Hisz Jerry és akkori barátnője összeházasodtak.
-Mi is.Most épp' Párizst látogatjuk meg.Pár óra múlva indulunk a repülővel.-hallottam hangjában a boldogságot.
-Az király!!De képeket csinálj ám!!-parancsoltam rá.
-A parancs az parancs!-viccelődött.
-Na szóval jól vagytok?Minden rendben?-kérdezte meg megint.
-Persze.-közben beértem a konyhába,és láttam Michael rám nézett.
-Akkor szia.Puszi.Üdvözöljük Michael-t is.Szia!Szeretlek!-köszönt el.
-Én is!Átadom!Puszillak titeket!Szia.-majd kinyomtam.Michael a pultnak támaszkodva állt,és nézett rám szomorú szemekkel.
-Mi a baj?-mentem oda hozzá.Lesem vette rólam a tekintetét.
-Semmi...-hazudott.Ránéztem egy: "tudomhogyvalamibajvanmiértnemmondodel?' fejjel.Sóhajtott.
-Akár...akár hányszor "megkaplak",biztos,hogy valaki belezavar..! -mondta el őszintén.Értettem mire céloz.Már volt egy pár ilyen eset.Oda ment a kanapéhoz,és leült.Utána mentem.Leültem mellé,és ránéztem.Ő is rám nézett.
-Szeretlek..-mondtam neki már-már mosolyogva.Felkuncogott.
-Gyere ide..!-mondta lágyan,de vigyorogva.Derekamnál fogva magához húzott.A következő pillanatban már csókolóztunk.Majd belemosolyodott csókunkba,felkapott az ölébe,és bevitt a hálószobába.Lefektetett az ágyra,majd a ruhámat kezdte levenni...............
******
...Hee-Hee!Ooh!Go On Girl!Aaow!..-kezdett neki megint a telefonom.Kicsit féltem,hogy most hogy reagál rá Mike,de elég jól.
-Hey Pretty Baby With The,High Heels On,You Give Me Fever,Like I've Never, Ever Known,You're Just A Product Of,Loveliness,I Like The Groove Of,Your Walk,Your Talk, Your Dress,I Feel Your Fever,From Miles Around,I'll Pick You Up In My Car,And We'll Paint The Town...-énekelte,miközben kezével karomat simította végig,és puszilgatta a nyakamat.
-Just Kiss Me Baby,And Tell Me Twice,That You're The One For Me..-énekelte tovább,és mosolyogni kezdtünk.Majd leesett,hogy fel kéne tán venni.Oda kaptam az éjjeli szekrényhez,és megnéztem ki hív.: Donk^^<3 állt a kijelzőn.Megörültem neki.
-Szia Donky!-vettem fel.
-Szia csajszii!!Hogy vagytok?Megvagytok Japánban?Mit csináltok most??-bombázott meg a kérdéseivel.Az utolsó kérdésen kicsit elpirultam.Michael nyomott egy puszit a számra,és felkelt az ágyból."Az alsógatya olyan aranyosan feszített rajta,hogy legszívesebben belecsíptem volna a fenekébe...!xD..najó..ez kicsit perverz volt.."
-Jól vagyunk köszi.Nagyon tetszik Japán,mindkettőnknek.Most épp...lustizunk kicsit a koncert előtt..-utalgattam,azért mégse mondhattam ki egyenesen..xD Tudja miről beszélek,ez a lényeg.
-Oh..Ugye...Ugye nem zavartam meg semmit?-nevetett halkan.
-Nem...-kuncogtam.Közben Michael vissza mászott szorosan mellém,és átölelt.Olyan jó volt így.Csak kicsit kényelmetlenül feküdtem.Így fogtam a másik kezemmel a takarót,eltakarva felső testem(khm),és feljebb ültem.Mike végig nézett rajtam.Kicsit furán éreztem magam.Majd végül nyomott egy puszit az arcomra,és a nyakamhoz bújt.
-Na de akkor most leteszem ha nem baj.Jermaine megígérte elvisz vásárolni.-nevetett gonoszan.Jermaine utál vásárolni,és gondolom ezért.
-Megint fogattatok?Te nyertél?-nevettem.Mindig.Állandóan fogadnak valamiben,és azt mindig Janet nyeri.Egyszer volt hogy Jermaine nyert,akkor se volt nagyon megerőltető dolga Janet-nek.: 3 napon keresztül minden reggel tálcán kellett bevinni neki a reggelit.Én azért több napot mondtam volna,de..na..Jermaine nem ért a szivatáshoz.
-Ahhha..Múltkor is elvesztette a fogadást,akkor neki kellett kifizetnie a fodrászom,plussz!!Egész nap engem fuvarozott minden hová.Vásárolni stb.-nevetett gonoszan.Nevetni kezdtem.Janet nagyon jókat talál ki.És jó az érzéke az ilyenhez.
-Amúgy ti is jól vagytok?-kérdeztem meg vigyorogva.Közben éreztem hogy Michael egyre szorosabban ölel.
-Igen köszi.Skacok most épp' kosármeccsen vannak.És persze Jermaine volt az aki a legjobban várta,de nem mehet mert elvesztette a fogadást!-gonoszkodott.Felnevettem,ismét.
-Na de megyek.Indulunk vásárolni.Puszi Szia!!Michael-t is üdvözöljük!!Bár szerintem nincs messze tőled....-kuncogott."Ha-ha..xD"
-Átadom..-nevettem.
-Pusziljuk a többieket is!!Szia!-majd letettük.
-Janet volt.Üdvözölnek téged is!..-mondtam,és letettem a szekrényre a telefonom.Oda fordultam Mike felé,aki felső testemet tanulmányozta.Már amennyire tudta,mert takartam magam a takaróval.
-Olyan szép vagy..!Miért takarod magad??-poénkodott,amire felnevettem.
-Neked nem kéne koncertre menned?-tereltem a témát.Felnevetett.
-Bírom amikor tereled a témát!..-adott egy puszit a számra,amiből csók lett.Hozzásimulva élveztem édes ajkait,de ennek is vége lett,ezúttal Michael telefonja szólalt meg.Belemorgott ajkaimba,édesen.Csak nevettem.Oda nyúlt telefonjához.Felvette.
-Igen?
-........
-Oké.Rendben.Megyünk,heló.-le is rendezték.Letették,ő meg hozzám fordult.
-Menni kell a koncertre.Te is jössz,ugye?-csillogott reménykedő szeme.
-Hogy kérdezhetsz ilyet?Eddig minden egyes koncerteden ott voltam...vagyis...őőő..szóval érted?-vágtam értetlen fejet.Felnevetett,adott egy puszit ajkaimra,és mindketten kikeltünk az ágyból.A takarót fogtam,takartam felsőtestem.Míg ő felvette nadrágját,végig engem nézett vigyorogva.Nem értettem.De szerintem nem is akarom.Férfi logika!xD Leintettem,majd láttam Michael mellett van a melltartóm.
-Dobd ide kérlek!-kértem meg,hisz én messzebb voltam,és nem akartam forgolódni a takaróval.Lenézett maga mellé,és látta ott van a melltartóm.Sátáni vigyorral nézett vissza rám.Kicsit megijedtem.Nem jelent ez valami jót.Felvette a földről és felém fordult még mindig ugyan azzal a vigyorral.
-Ez kéne?-jött felém lassan.
-Michael ne szórakozz,add ide!-kaptam utána,de ő gyorsabb volt.Egyre közelebb jött,A végén már annyira közel volt,hogy éreztem ahogy veszi a levegőt.De az arca nem változott.Kis kópé.:P
-Michael add már ide!-nevettem el magam,már kínból.Ráharapott alsó ajkára,háta mögé tette azt a kezét amiben a melltartómat fogta,és még közelebb jött.
-Csak ha elveszed magad elől a takarót...-beszélt huncutul.
-Nem!!Add ide!-nyúltam a kezéhez.
-A-a...-cuppogtam egyet.
-Hmm?-várta hogy felfedjem felsőtestem.
-Nem!!-szóltam neki határozottan.De még mindig nem adta oda.
-Ne legyél már ennyire perverz,Michael Jackson!!Add ide a melltartóm!-ugrottam keze felé,ő meg előlem,majd hirtelen mozdulattal lerántotta a leplet,szó szerint.
-Ááá..-sikítottam fel egy kisebb,halkabb sikítással.
-Michael Joseph Jackson!!Add már ide!!-takartam magam.Bugyi volt rajtam,csak melltartó nem.Így csak a felsőtestemet kellett takarnom.Sátánian elvigyorodott,és végig nézett rajtam.Majd közelebb lépett,derekamnál fogva magához húzott,és megcsókolt.Én elengedtem "magam",és mindkét kezemmel nyakánál megöleltem.Belevigyorodott csókunkba,majd másik kezével oldalamat simította végig.Kirázott a hideg.De kellemesen.Majd elváltak ajkaink,kikaptam kezéből a melltartómat.
-Perverz állat...-mondtam poénból,hátat fordítva neki,már nem törődve azzal,hogy nincs rajtam túl sok ruha darab.Végig éreztem tekintetét hátamon.Oda mentem a szekrényhez,kivettem egy csípő nadrágot,aminek a szerkezete hasonlított a hip-hop gatyáékra,egy piros pólót,és mentem a fürdő felé,vissza néztem Michael-hez,rajta volt már a póló,és engem bámult mosolyogva.Kinyújtottam rá a nyelvem,és bementem a fürdőbe.Felvettem a fekete melltartóm,amit nehezen szereztem vissza Michael-től,rá a többi ruhát,fogat mostam,arcot mostam,kifésültem hosszú,fekete hajam,és mentem kifele.Mike már nem volt a szobában.Felkaptam még gyorsan a fekete SUPRA cipőmet,eltettem az IPhone-om,és mentem kifele.Michael épp' jött ki a másik fürdőből,gondolom fogat mosott,stb.Rám nézett vigyorogva.
-Mehetünk?-kérdezte meg,miközben oda jött hozzám.
-Ühüm..-bólogattam.Megcsókolt,majd összekulcsolt kézzel lépkedtünk ki a házból,be a kocsiba.Míg oda értünk,szinte egész végig csak smároltunk,bár nem tudom hogy miért.xD Mikor oda értünk,nagy őrjöngés csapta meg a fülünket a helyszínről kifele.Már javára ment a kiabálás,hogy :Michael!Michael..stb..Mosolyogva kiszálltunk,és a színfalak mögé mentünk.Michaelt az öltözőbe küldték,én meg addig oda mentem Q-hez.
-Mi a szitu Kicsilány?-kérdezte meg kedvesen,de poénkodva.Elvigyorodtam.
-Semmi extra.Veled?
-Velem se.-kicsit vicces volt,mintha msn-en vagy facebook-on beszélgetnénk.xD
-Mit csináltatok a nagy Ő-vel??-húzogatta szemöldökét felém,vigyorogva.Felnevettem.
-Semmit..-hazudtam.
-Ja persze.Én is ezt mondanám.-húzta az agyam.Oldalba böktem,közben meg egy biztonsági jött oda hozzánk.Vagyis inkább úgy tűnt hozzám.O.o
-Ms Fairy!-jött elém.
-Igen?Remélem nem akar kidobni!-poénkodtam.Q és a biztonsági őr is csak nevettek.
-Nem.Eszem ágában sincs,mert akkor én repülhetek.-folytatta a poénkodást.Felnevettünk.
-Azért jöttem,mert itt van egy úriember,aki állítólag ismeri magát.-itt néztem nagyot."Ki?"
-Hogy hívják?-kérdeztem meg.
-Valamilyen Dylan.-itt a vérem lefagyott.Nem mozdultam csak bámultam a biztonsági őrre."Az nem lehet...Japánban vagyunk...Utánam jött volna??..." Minden esetre köpni-nyelni nem tudtam.
-Szóval ne engedjem be...-jelentette ki,arcomat láttán."Gyerünk.Szedd össze magad..!"
-Engedje be..-"mii??!normális vagyok??"
-Vagyis ne...Vagy...-dadogtam.Értelmetlen fejjel nézett rám mindkettőjük.
-Küldje el kérem..-mondtam végül.Szememben a könnyek már gyűltek,hisz eszembe jutott mit tett velem.
-Rendben..-bólintott az őr és el is ment.Egy helyre bámultam egy ideig.
-Minden oké??-kérdezte meg aggódóan Q.Oda fordítottam a fejem,de egy ismerős hangra,hirtelen a bejárat felé kaptam tekintetem.
-Dorina!!!Ne haragudj!!!Szeretlek!!!Szeretni is foglak mindennél jobban!!Kérlek!!!Gyere vissza hozzám!!-üvöltött nekem Dylan,közben meg a biztonságiak hurcolták ki.A helységben nagy csend állt be,én meg tétlenül,és ledermedve néztem.Mindenki engem nézett,hisz az itt dolgozók jól tudják,hogy Michael-el vagyok.De ez még semmi volt.Azt hittem elvesztem az eszméletem,mikor Michael jött ki,közben értelmetlen fejjel nézett mindenkire,akik csendben engem bámultak,majd a tekintetük Mike és köztem cikázott.Oda jött hozzánk.Tétlen voltam.Ezért elég hülye fejet vághattam.
-Valami baj van?-kérdezte meg,miközben megint körbe nézett.Tanácstalan arccal néztem Q-re,aki kb ugyan olyan fejet vágott mint én.
-Emberek!Mondja már el valaki,mi történt!..-nézett mélyen a szemembe,gondolom főkként tőlem várta hogy mondjam.
-Semmi extra....-hazudtam.Michael sóhajtott egyet,megnyalta száját,és újra rám nézett,várva mondjam az igazat.
-Q...-néztem megint rá.
-ŐŐ...Showtime!!-mentett meg.
-Várj Q...!2 perc nem a világ..Rajta..!Mi történt??-nézett megint rám,vesébe látó szemeivel.
-A-a...Menj!!A rajongóid várnak...Ne okozz nekik csalódást..!-próbáltam bűntudatot kelteni benne(bár nem szép dolog tudom,de kell egy kis idő,hogy átfontoljam mit is mondjak neki..),hisz ezzel mindig tudtam manipulálni.
-Koncert után ...!-mutatott rám.Ráharaptam alsó ajkamra,ő meg kiment a színpadra.A koncert nagyon jól sikerült.Michael-en egyáltalán nem láttam semmi düht,mosolygott meg minden."Vagy ez csak a látszat??...Valószínűleg igen,ahogy én Mike-ot ismerem." Feszülten álltam a színpad szélén.Tulajdon képpen,én se tudtam mi történt,hogy mondjam el akkor Mike-nak??..Egyre jobban éreztem azt,hogy legszívesebben meghalnék...és nem azért mert nem akarom Michael-nek megmondani..Hanem mert egyszerűen nagyon rosszul lettem.Hányingerem volt,fájt a fejem.Azt hittem mindjárt ide okádok.Szóltam Q-nak,hogy kicsit kimegyek levegőzni,hülye már rögtön arra gondolt hogy terhes vagyok.Csak hogy az nem lehetek,mert védekeztünk.Fred,a biztonsági őr,állt az ajtó előtt,kint.Ellépett az ajtóból,hogy kitudjak menni én is.
-Valami baj van,Ms Fairy?-nézett rám aggódóan,a másik testőrrel együtt.
-Csak rosszul vagyok.Kijöttem levegőzni.-tettem karba a kezem,és becsuktam szemem,és élveztem ahogy a kora esti fuvallat belekap hajamba.Közben hallgattam ahogy Michael énekel.Természetesen kihallatszott.Majd elhallgatott,de már kezdett fura lenni,hogy még meg sem szólalt,semmi."Vissza megyek,megnézem mi van.." Gondoltam magamban.A biztonsági őrök elálltak az ajtóból,kinyitottam az ajtót,(megjegyezném,még mindig rosszul voltam) és abban a pillanatban valakinek neki mentem.Összekoccant fejünk.
-Áúú..-nyögtem fel halkan.Megfogtam fejem,ami most már sokkal jobban fájt,és felnéztem.Michael állt velem szemben.
-Jól vagy?-kérdezte meg,és itt most nem arra célozva hogy neki mentünk egymásnak.Gondolom Q szólhatott neki.Féltő tekintettel nézett rám.
-Aha..-hazudtam.Nem akarom hogy ...na mindegy.
-Nem sok van már a koncertből.És amúgy is elmarad a másik koncert,amit este adtam volna,szóval utána mehetünk haza.-beszélt úgy,mintha nem is emlékezett volna arra hogy "van mondani valóm neki".
-Oké..-bólintottam.Nyomott egy puszit a számra,majd vissza kocogott a színpadra.Befejezte a koncertet,elköszönt rajongóitól kedvesen,majd jött le.Elment átöltözni,én meg már majdnem össze estem annyira szarul voltam.Kijött már készen,elköszöntünk mindenkitől,puszi stb,majd Mike összekulcsolta kezünket,és így lépkedtünk ki csendesen a kocsihoz.A sofőr kinyitotta nekünk az ajtót,bár ezt nem nagyon szeretem,de mindegy.Beültünk egymás mellé.
-Elmondod mi történt?-kérdezte meg lágy,kellemes hangjával,és felém fordult,miközben combomat simogatta.
-Michael én....-vitatkoztam.
-Nem..!Mond el..!-folytatta.
-De....-kezdem megint neki,de ebből sem sült ki sok minden.
-Semmi de..!Én tudni akarom.!Most azonnal mond el..!-vitatkozott.Feladtam.Vettem egy nagy levegőt.
-Semmi csak...Ma a biztonsági őr jött oda hozzám,azzal hogy itt van egy idézem:"úriember",aki állítólag engem ismer.Majd megkérdeztem hogy hívják,azt mondta valamilyen Dylan.....-itt nézett nagyot.Tudja jól kiről van szó.
-Aztán meglepődtem,mondtam hogy küldje el őt.Majd miközben ledermedve néztem a földet,a hangjára lettem figyelmes,ahogy.....szerelmet vallott nekem, bocsánatot kért,és kérte..menjek vissza hozzá....-ezt nehezemre esett ki mondani Michael előtt,de sikerült.Ledermedve nézett rám.Szemében láttam a düht.
-Megölöm azt a gyereket.....!!-jelentette ki.
-Nem szükséges...-félbe szakított.
-Dehogy nem..!Hagyjon téged szépen békén,majd én megmutatom neki,kivel szórakozzon...!-beszélt mérgesen.Nem gyakran lehet hallani Mike-ot,hogy így beszél.
-Nem kell Mike!!Hagyjad!!-csitítottam le.Rám nézett,majd megölelt,és megcsókolt.
-Szeretlek...-lehelte ajkaimra.
-Megmondtam,hogy nem akarlak elveszíteni...-majd megint megcsókolt,és mikor ajkaink elváltak már-már mosolyogva néztünk egymásra.Átölelt,és mikor megérkeztünk,megköszöntük a sofőrnek,(megjegyezném mindig megköszönjük neki,pedig ez a munkája,de szinte barátként tekintünk rá.) és kézen fogva,fáradtan mentünk be.A fejem már megint fájni kezdett,hányingerem lett,megszédültem és a lábaim felmondták a szolgálatot.
-Úristen,jól vagy??-vágódott le mellém Michael ijedten.A fejem fogtam.Hirtelen fel se tudtam fogni,hol vagyok,és hogy kerültem a földre.Mintha az agyam kikapcsolták volna,majd vissza.
-Persze..-hazudtam,élettelen hangommal.
-Gyere..!-fogott meg,felkapott ölébe,és bevitt az ágyra,lefektetett.
-Biztos minden rendben?-aggodalmaskodott.
-Igen..csak megszédültem,kicsit rosszul vagyok,de minden rendben,rendbe jövök...-fogtam a fejem.
-Én nyugodtabb lennék ha elmennénk orvoshoz.-simogatta meg az arcom.
-Nem kell..Jól vagyok..Csak kicsit lefáradtam.-fogtam meg kezét,ő meg összekulcsolta ujjunkat.
-Biztos??-bizonytalankodott.
-Igen..Nyugodj meg..Ha nem lennék holnapra jobban,majd szólok és elmegyünk orvoshoz,így jó?-kötöttem alkut.Sóhajtott.
-Jó.De akkor most feküdj le,oké?Mindjárt jövök,lezuhanyzom.Szerintem te majd csak holnap zuhanyozz le.Nehogy össze ess nekem a fürdőbe.-állt fel mellőlem.
-Oké..-egyeztem bele,oda nyúltam a párnához,kivettem alóla az alvós pólóm,levettem cipőm,zoknim,nadrágom,pólóm,melltartóm,felvettem a pólót,és befeküdtem az ágyba.Már majdnem aludtam,mikor éreztem hogy besüppedt mellettem az ágy,és tudtam Michael is megjött.Hozzá bújtam,ő meg szorosan magához húzott.Nyomott egy puszit a fejemre,átöleltem mellkasánál,rátettem fejem,és elaludtunk.
